Az előzetesen közölt stagnálás helyett 0,1%-kal csökkent az idei harmadik negyedévben a brit GDP negyedéves alapon, és a második negyedévre közölt 0,2%-os növekedés helyett stagnálás történt - közölte pénteken a felülvizsgált adatok alapján a brit statisztikai hivatal.
A korábban becsültnél kisebb mértékben nőtt az amerikai gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben éves összevetésben a csütörtökön közzétett végleges adatok alapján. A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) végleges adatként azt közölte csütörtökön, hogy a szeptember végével záródott három hónapban az amerikai bruttó hazai termék (GDP) évi 4,9 százalékkal, 2021 utolsó negyedéve óta a leggyorsabb ütemben bővült, kisebb mértékben a november végén közölt második becslésben szereplő 5,2 százaléknál, azonban összhangban az első becslés alapján közölt 4,9 százalékkal, meghaladva a második negyedévben mért 2,1 százalékos növekedést.
Angola kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC), mert a tagság nem szolgálja az ország érdekeit - közölte csütörtökön Diamantino Azevedo olajminiszter.
A 2023-as év első fele inkább trend nélküli volt a devizapiacokon, a második félév azonban igazi dollár “bika piacot” hozott egészen novemberig. A piac most arra számít, hogy gyengülni fog a dollár jövőre, de mi lesz, ha az EKB is hamar kamatvágásba kezd? Nagyon úgy tűnik, hogy a következő hónapok gyengébb dollár árfolyamot hozhatnak, mint amit jelenleg vár a piac. Középtávon azonban sok kockázat alulreprezentált, ami a dollár erősödését segítheti.
Ott vállalunk szerepet, ahol a piac még fejletlen, vagy piaci kudarc, esetleg piaci rés van jelen - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint Tőkeholdingnál az idei év egyértelműen az energetikai beruházások ösztönzéséről szólt, hiszen ez volt a legnagyobb kihívás a vállalati szektor számára. A Tőkeholding első embere azt vallja: a naperőmű-fejlesztéseket gyakran csak tőkéből lehet megkezdeni. Azt is elárulta lapunknak, hogy a holding gyors reagálású hadtestként tud működni a kormányzati gazdaságpolitika, valamint a vállalatok szemszögéből is, és hogy a jövőben a növekedési tőkére, a magántőke szerepére fognak fókuszálni.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson, derült ki a GFM mai közleményéből.
Az év vége szükséges alkalom az eddigi folyamatok és a várható feladatok átgondolására. A 2022-es lezárt évről már megvannak az adatok, a különös 2023-as esztendőről még nincs teljes képünk, de a makrogazdasági viszonyok már aránylag tisztán látszanak. Az európai dezinflációs trendet – magasabbról és megkésve ugyan – követjük, a recesszióból immár kikerültünk, a tavalyi ijesztő egyensúlytalanságok enyhülnek. A politikai kockázat továbbra is nagy és a gazdaságelemzés számára nehezen kalibrálható, a hirtelen fordulatok lehetősége miatt különféle szcenáriókra kell készülni.
Javult a jegybank gazdasági képe, de továbbra is óvatos, körültekintő monetáris politikát lát indokoltnak - így értékelhető a jegybank kamatdöntés után ki adott indoklása. A mai 75 bázispontos kamatvágás után is a korábbihoz hasonló a monetáris tanács előretekintő iránymutatása: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről."
Míg megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetek részvény- és kötvénypiaci raliját követően van-e még további tere az emelkedésnek 2024-ben, eközben Michael Wilson, a Morgan Stanley híresen pesszimista vezető részvénystratégája szerint a Federal Reserve olyan irányba terelheti jövőre az amerikai gazdaságot, ami nagyon is kedvező lesz a piacok számára.
A Fitch Ratings megerősítette Brazília hosszú távú devizakibocsátói besorolását "BB" szinten, stabil kilátással – írja a Reuters.
A csökkenő kamatkülönbözet és a folyó fizetési mérleg javulásának lelassulása miatt a forint nominális árfolyamának tartós, érdemi erősödése kevésbé valószínű, annak ellenére, hogy biztossá vált, hogy Magyarország hozzá fog jutni az európai uniós források érdemi részéhez. Érdemes a tankönyveket újra fellapozni: ha egy ország tartósan nagy inflációs többletet produkál, akkor nem kell túlságosan csodálkozni azon, ha a nominálárfolyam leértékelődik.
Az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb árakkal találkozhattunk a magyar benzinkutakon, ez elsősorban a csökkenő olajáraknak volt köszönhető. Az év végéhez közeledve adódik a kérdés, hogy vajon a kedvező tendencia 2024-ben is kitarthat, vagy ismét visszatérnek a 600 forint feletti literenkénti árak a benzin és a dízel esetében? Ráadásul nem csak a pénztárcánk miatt fontos kérdés, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára: az egyik legnagyobb hitelminősítő kutatása szerint egy magas árkörnyezet akár a globális gazdasági növekedési kilátásokra is jelentős hatással lehet.
Az Oppenheimer Asset Management stratégái szerint az egyik legjelentősebb amerikai részvényindex, az S&P 500 2024 végére 5200 pontig emelkedhet, ami közel 13 százalékos növekedést jelent a jelenlegi szinthez képest. Ezzel a bizakodó előrejelzéssel beálltak azon Wall Street-i elemzők sorába, akik elsősorban a kamatcsökkentési várakozások miatt jövőre rekorddöntést várnak az amerikai tőzsdéken.
A világgazdaság egy második hidegháború küszöbén áll, ami ezermilliárd dollár nagyságrendű veszteséget hozhat az emberiség számára – figyelmeztetett Gita Gopinath, az IMF vezérigazgatóhelyettese hétfőn, Kolumbiában tartott beszédében.
Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.
Az idén az eddig vártnál erőteljesebb, jövőre jelentősen lassuló növekedés várható a világgazdaságban, de az Egyesült Államok elkerüli a recessziót a Fitch Ratings friss negyedéves globális előrejelzése szerint.
A kínai értékpapír-felügyelet új szabályok bevezetését szorgalmazza a befektetési alapok kereskedési jutalékának csökkentése és az érdekellentétek kezelése érdekében.
Kínában a hitelköltségek várhatóan 2024-ben is magasak maradnak, ami a deflációs nyomás fennmaradásával fenyeget, ez pedig visszafoghatja a gazdasági növekedést. A Kínai Népbank (PBOC) irányadó kamatlábakat csökkentő intézkedései és a bankok kamatakciói ellenére a Bloomberg számításai szerint az inflációval kiigazított reálhitelkamatok 4% fölé emelkedtek, és valószínűleg megközelítik az 5%-ot, ami 2016 óta a legmagasabb szint.
Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.
Konfliktus támadt a világ országai között a fosszilis tüzelőanyagok javasolt fokozatos kivonása miatt a dubaji COP28 csúcstalálkozón, ami veszélyeztetheti a globális felmelegedésről szóló tárgyalásokat. Az olajtermelő országok határozottan ellenzik a tervezetet, miközben még az olyan nagy felhasználók, mint Kína is készek engedni bizonyos területeken.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
